2014-09-21

Konyhai malackodások

Mielőtt még bárki azzal vádolna, hogy túlzásokba estem a fantáziálás terén egy lakberendezéssel, téralakítással foglalkozó oldalon, mindenkit szeretnék gyorsan megnyugtatni, hogy szó nincs ilyesmiről. Még csak a sertés húsának feldolgozási módjait és receptötleteket sem szeretnék bemutatni. 

Egész másról van szó! Néhány, kitérőt jelentő lehetőség tisztázása után  talán már nem lesz meglepő, hogy a konyhamalacról lenne szó a bejegyzésben.

Nem biztos, hogy mindenki hozzám hasonló lelkesedéssel figyel a lehetőségre, gondolom, jó néhányan a hagyományos komposztálás mellett voksolnak.  nekik és azoknak, akik elolvassák a bejegyzést, a végén mutatok egy esztétikus és higiénikus megoldást.





Bevallom, évek óta foglalkoztat a konyhamalac beépítésének gondolata, de amióta szert tettem egy remek gyümölcs- és zöldségleveket préselő szerkezetre és napi rendszerességgel gyártok zöldhulladékot a konyhámban, egyre jobban hatalmába kerít a "mindenevő" használatának lehetősége és jelentősége. Annál is inkább, mert az ízletes levekhez történő hozzájutás egyenes következménye a szerkentyű mosogatása. A legkörültekintőbb figyelem mellett is elkerülhetetlen, hogy ne jusson törmelék a mosogatóba, így gyakran kényszerülök duguláselhárító üzemmódba kapcsolva úrrá lenni a helyzeten.



Ismereteim eléggé felszínesek a gépet illetően, így gondoltam, kisebb kutatómunka eredményeként talán tisztábban fogok látni a témában.





Ami egyértelmű, az az, hogy a konyhai munkálatok közben keletkezett szerves hulladékot nem a szemetesbe dobjuk, ha már rendelkezünk magával a szerkezettel, hanem egyszerűen a mosogatóba és onnan a gépbe öntve ledaráljuk. Az apró darabokra szeletelt hulladék a lefolyón át nagyobb mennyiségű vízzel együtt a csatornarendszerbe kerül, majd a szennyvíztisztító telepen a háztartási szerves hulladékokat ártalmatlanítják. Biogázt, műtrágyát állítanak elő az így kezelt hulladékból, vagy pedig ipari méretekben komposztálják a tömörített szükségtelen szerves anyagot.





Utólag is beépíthető szinte bármelyik konyhába a szerkezet. Energiafelhasználásától sem kell megriadni, hiszen egy átlagos konyhai géphez hasonló mértékű a fogyasztása, beszerzési ára is olyasmi, mint egy gyakorta használt konyhai gép ára.



Ha jól belegondolunk, akkor akár luxusnak is tekinthetjük a konyhamalac alkalmazását, hiszen nem jelenthet nagy megterhelést, ha a főzés hasznosítható melléktermékeit egyszerűen a szemetesbe dobjuk, ahelyett, hogy komposztba kerülne. Igaz, a komposztálás lehetősége, a talaj minőségének javítása szerves hulladékkal a kertes házakban élőknél valósítható meg, emeletes házak erkélyein a komposztálás lehetőségei kellően korlátozottak.

A lakótelepeken élők által termelt szerves hulladékok így hulladéklerakókba, égetőkbe kerülnek. A praktikus konyhai gép segítségével hozzájárulhatnak az emeletes házakban élők is a környezet védelméhez, költségek megtakarításához. A konyhamalac használatával jelentősen csökkenthető az elszállításra kerülő hulladék mennyisége. Emellett higiénikusabb is a szemét tárolása, mivel a lebomló hulladék nem kerül a tárolóedényekbe, így nem keletkezik bűz, fertőzésveszély, elkerülik a helyet a rágcsálók, a rovarok.

Nem feladatom eldönteni, kinek mennyire fontos, kinek mennyire éri meg a szerkezet alkalmazása. A saját magam számára megfogalmazott konklúzió annyi, hogy körültekintő tervezést követően környezettudatosan gondolkodók használják bátran!

Ígéretemhez híven íme egy megoldás azoknak, akik nem csatlakoznak az "új szellemhez" és maradnának a szelektív gyűjtésnél, illetve a szerves szemetet újra felhasználva inkább a komposztba helyeznék a hulladékot.


A konyhai munkálatok közben egy mozdulattal elsüllyeszthető a pult alá szerkesztett tárolóba a zöldségek, gyümölcsök héja, a szerves hulladékok jó része, ha a munkapulton egy nyílással és esztétikus lezárással megteremtjük ennek lehetőségét.







Forrás:   http://zoldujsag.hu/
              http://konyhalux.hu/
              http://www.remodelista.com/